Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ.

2017. október 21. szombat
A- A A+

Dad község logó

Kereső

Névnap

2017. október 21. szombat
Orsolya, Orsika

Holnap
Előd, Korinna
napja lesz.

Időjárás

Véletlen képek

7.jpg

Letöltések

Galéria

Római katolikus templom és plébánia

 

Dadon az első templom már 1333-ban állt, akkor a fehérvári esperességhez tartozott. Valószínűleg többször átépítették, de pontos adataink csak 1640 utánról vannak. 1643-ban a teljesen elnéptelenedett faluba gróf Csáky László, a gesztesi vár ura református jobbágyokat hozott, és a használaton kívüli katolikus templomot is nekik adta. Nagy veszteséget jelentett az 1718-as tűzvész, amikor „a község tőbül leégett”. A tűz során az épületek, a templom, vele együtt a község „jegyzőkönyvei és irományai” is elpusztultak. A lakosok templomukat 1735-ben hozták helyre. A viszontagságok után a falu újraéledése 1747-48-ban kezdődött.

Gróf Eszterházy József katolikusokat telepített a faluba és az akkor érvényes "cuius regio, eius religio" (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a templomot is átadta a katolikus híveknek, A református gyülekezetnek telket, építőanyagot adományozott a templomépítéshez, kántoruknak és papjuknak pedig földet juttatott. Így mindkét felekezet szabadon gyakorolhatta hitét, és megszűntek a vallási viták.

1764-ben épült a római katolikus plébániaház (barokk) Fellner Jakab vezetésével és tervei szerint, boltozott szobákkal.

1771-ben a katolikus templom állaga annyira megromlott: „est in statu ruina minante” – az összeomlás fenyegette. A mai, késő barokk stílusú templomot a 18. sz. végén emelték és Szent István királyunk tiszteletére szentelték. Fellner Jakab műve. 1779-ben kezdték építeni, de csak a művész halála után, 1784-ben fejezték be. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, K-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély DK-i oldalához épült sekrestyével. Hajóját mindkét oldalon kő támpillérek támasztják. Hegyes gúlasisakkal fedett tornya a homlokzat előtt áll, melyet copf vázák díszítenek. Az egyhajós belső teret csehboltozat fedi. Félkörívben előreugró orgonakarzatát két pillér tartja. Copf főoltárának képe: Szent István felajánlja Magyarországot Máriának, a háttérben Pannonhalma képe látható.

Anyakönyveit 1753-tól őrzik és vezetik. Említésre méltóak 18. századi barokk padjai és 1780 körül készült copf stílusú szószéke. Orgonája 1908-ban készült (Rieger Orgonagyár).

A plébániatemplom huszonnégy méter magas tornyában két harang található. A délidőben megszólaló 600 kilós nagyharangot Eberhard Henrik mester öntötte Pesten 1833-ban. Átmérője 100 cm, hangzása g’. Feliratának tanúsága szerint az Esterházy-család adományozta a templomnak. Szinte csoda, hogy ezt a jelentős méretű Eberhard-harangot nem rekvirálták el a világháborúk idején.
A Mária-harangot (kisharang) 1923-ban öntötték Csepelen (F. W. Rincker). Átmérője 58 cm, súly 114 kg, hangzása e’’. Mindkét harang villamosítás nélküli, tehát kézzel húzva szólal meg. A nagyharang ejtős rendszerű, hajlított jármon függ, a kisharang azonban egyenes jármon függ, és repülőnyelvvel szól. A templom középső harangját, mely hajlított jármon függött, a II. világháborúban hadi célokra elvitték. Nyelve és járma ma is megtalálható a toronyban.

Forrás: Dad története könyv

További képek a galériában megtekinthetők!