Fogorvosi alapellátás

dr. Rozsnyai Krisztián fogorvos

Tel: +36 34/952-011

Ellátási körzet: Dad, Bokod, Kömlőd

Rendelés helye: Fogorvosi Rendelő 2855 Bokod, Dadi u. 3/a.

Rendelési idő:

Hétfő                               13:00 - 20:00

Kedd                               07:30 - 15:30

Szerda                            13:00 - 20:00

Csütörtök                        07:30 - 15:30

Péntek                            -

Fogászati ügyelet

Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Szent Borbála Kórháza

Tatabánya, Dózsa György u. 77. „P” épület

Időpont: Hétvégén és munkaszüneti napokon, 8:00 és 12:00 óra között.

2015.01.27.-i testületi ülés jegyzőkönyve

Építésének története: az 1718-as tűzvész után 1747-48-ban kezdődött a falu újraéledése. Erre az időszakra esik több fontos építkezés, amely Fellner Jakab, a kor híres barokk építésze nevéhez fűződik. Fellner az Eszterházyak szolgálatában került Dadra, feladata a sörház befejezése volt. 1747. októberében vette át a munkálatokat. A tervező mester nem ismert. Az Eszterházy számadás könyvek és a Révhelyi-hagyaték szerint: ”a sörház befödésére téglákkal” kapott megbízást „Jacob kőmíves pallér”; tehát az épület boltozatait és tetőzetét már ő készítette. Elkészülte után a sörház funkciójának megfelelően működött.

Az épület az idők folyamán vendégfogadó is volt. Dad helységneveinek úrbéri összeírásában (1839) bérlőként „Czéhner Jakab kortsmáros” szerepel. Földhivatali dokumentumok szerint 1896. július 25-től került Maller László és Giczy Erzsébet tulajdonába.

Az 1904. március 23-i bejegyzés szerint árverésen a dadi református egyház vette meg 6860 korona vételárért, mert a régi, „kisiskola” szűkösnek bizonyult, ezért szóba került a bővítés ügye. A közgyűlés új épület megvásárlásáról döntött: "a gyülekezetnek egy régóta táplált, kedves óhaja teljesednék, egyelőre iskoláját és tanítólakát, később pedig az utódok templomukat is kivihetik mostani, az üldözés korában eldugott helyéből, e szép telekre az utcára." De a tervekből egyelőre csak a vásárlás valósulhatott meg.

1904-ben a presbitérium több alkalommal foglalkozott az új iskolaépület átalakításával. Május 22-én Tevez Márton kecskédi építőmestert bízták meg a tervrajz és a költségvetés elkészítésével., amit aztán el is fogadtak. Mivel az építkezés az egyházat tetemes adóssággal terhelte (2536 korona 20 fillér), a költségek fedezésére több megoldást kerestek: vagy kölcsönt vesznek fel az egyházkerületi pénztárnál, vagy az Első Magyar Kőszénbánya Társaság által kőszén kutatási- és tiszteletdíj címén a községnek befizetett összegből a református közösségre eső részt a birtokosok felajánlják az iskola építésére. Az ügyek minél gyorsabb intézése érdekében másnapra, május 23-ára egyházi közgyűlést hívtak össze. Ezen a közgyűlésen az egyház tagok megszavazták a "szénpénz" felhasználását az iskola átépítésére. Ha az összeg az egyház fizetési kötelezettségeinek idejére nem állna rendelkezésre, akkor "beleegyezik a közgyűlés 2000 korona kölcsönnek egyházunk tagjaitól kölcsönül való felvételébe." A nyár folyamán az átépítés megtörtént, amely "három helység, kettő szoba, és fafödém elkészítésére" vonatkozott. Akkor történt, hogy az addig kocsmaként használt teremből tantermet alakítottak ki (ma tornateremként működik), ehhez a terem sarkán új  bejáratot építettek és a padlásfeljáró is áthelyezésre került. Az épület utca felőli többi része lakásként állt a tanító rendelkezésére. A költségek csökkentése érdekében a bontási munkálatokban a zsellérség segédkezett, a gazdaközösség az építőanyag hordását vállalta el.

Az ünnepélyes avatásra 1904. szeptember 25-én került sor. Az esemény jelentőségéről a presbiteri jegyzőkönyv részletes beszámolója tanúskodik. Használatba vétetett tehát a „nagyiskola”, mai szóhasználatunkkal az „alsó iskola”.

1950. augusztus 16-án államosították az épületet. Az idők folyamán többször átalakították, bővítették. 1984-ben felújították. Új tetőszerkezetet kapott, a régi padlót pvc-re cserélték, vizesblokkot alakítottak ki a padlásfeljáró helyén, az előteret és a folyosót téglautánzatú járólappal burkolták. Megújult a homlokzat is: kibontották a tornaterem falain jól kirajzolódott boltíveket. Megtörtént a fűtés korszerűsítése is.

Az épület a falu legszebb épülete lett.

2008 tavaszán, a kártalanítási törvény adta lehetőség révén az épület tulajdonjogát visszakapta a református egyház, azóta ismét református általános iskolaként funkcionál.

Az öreg iskola külső felújítása  pályázati forrásból 2010-ben valósult meg, így ismét régi pompájában tündökölhet településünk egyik legrégibb épülete.

Az iskola belső homlokzatán Tóth B. László festőművész emléktáblája látható, melyet 1987. júniusában avattak fel.

A művész 1906. aug. 14-én született Dadon, négy gyermekes református tanítói családból. Nyiladozó rajztehetségét még iskolás kora előtt felismerte nagyapja. Tanító apja ezután már módszeresen foglalkozott vele. A gyermek a 6 elemit a dadi iskolában végezte, majd magánúton tanulta meg a gimnázium három osztályának anyagát. Vizsgát azonban nem tett, amiben szerepe volt a falusi életnek és a történelemnek is. Apját 1919-ben Dadról Tengelicre helyezték az állami iskolába, majd mikor 1920-ban meghurcolták, a családot a falu tartotta el.

1928-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán. Mesterei Csók István és Szőnyi István voltak. 1931-ig tanított Szőnyi István szabadiskolájában, majd 1957-ben Lengyelországban tett tanulmányutat. Első kiállítása 1935-ben volt, amit számos követett az évek során. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában és Debrecenben található. Akvarelljein és olajképein elsősorban táj- és utcarészleteket örökített meg. Különösen a napfény hatásának érzékeltetése foglalkoztatta. Képein gyakran vegyítette a táj valós motívumait az emlékezetéből származó részletekkel.

Tóth B. László 1982. január 5-én hunyt el Budapesten.

További képek a galériában találhatók!

Katolikus templom

Dadon az első templom már 1333-ban állt, akkor a fehérvári esperességhez tartozott. Valószínűleg többször átépítették, de pontos adataink csak 1640 utánról vannak. 1643-ban a teljesen elnéptelenedett faluba gróf Csáky László, a gesztesi vár ura református jobbágyokat hozott, és a használaton kívüli katolikus templomot is nekik adta. Nagy veszteséget jelentett az 1718-as tűzvész, amikor „a község tőbül leégett”. A tűz során az épületek, a templom, vele együtt a község „jegyzőkönyvei és irományai” is elpusztultak. A lakosok templomukat 1735-ben hozták helyre. A viszontagságok után a falu újraéledése 1747-48-ban kezdődött.
Gróf Eszterházy József katolikusokat telepített a faluba és az akkor érvényes "cuius regio, eius religio" (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a templomot is átadta a katolikus híveknek.
Anyakönyveit 1753-tól őrzik és vezetik.
1771-ben a katolikus templom állaga annyira megromlott: „est in statu ruina minante” – az összeomlás fenyegette.
A mai, késő barokk stílusú templomot a 18. sz. végén emelték, Fellner Jakab tervei alapján.
1779-ben kezdték építeni, de csak a művész halála után, 1784-ben fejezték be.
Szabadon álló, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, K-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély DK-i oldalához épült sekrestyével. Hegyes gúlasisakkal fedett tornya a homlokzat előtt áll, melyet copf vázák díszítenek.
Homlokzatának alsó szintjén saroklizénák közt szegmensíves kőkeretes bejárati kapu, felette keretezett táblás díszű könyöklőpárkányos kórusablak, az osztópárkány fölött az 5 felső szint négy oldalán kosáríves táblás díszű keretezett harangablakok, törtvonalú óraíves párkányzata fölött nyolcszögletes toronysisak emelkedik.
A torony két oldala mögött a homlokzat sarkai konkáv ívekkel kapcsolódnak a hajó oldalfalaihoz, a tagolt ereszpárkány fölött ugyancsak íves oromfalak kötik össze az toronytesttel, a sarkokon copf kővázák.
A hajó jobb oldalán 3, a balon 2, az ablakok párkányvonaláig felnyúló kőből épített támpillér, közöttük a tornyokon lévőkhöz hasonló keretezett ablakok, a szentélyszakasz bal oldalához félnyeregtetős sekrestyeépület kapcsolódik, oldalán két egyenes záródású ablakkal, elöl hasonló kőkeretes bejárattal és a hajóéhoz hasonló lizénás faltagolással.
Az épület sárgára festett, felületeit a hajótest és a hátralépő egyenesen záródó szentély sarkain kettős lizénák, az ablakok között szintén fehér lizénák tagolják, a homlokzaton lizénákkal körülfogott faltükrök.
Körülfutó kváderkő lábazat szegélyezi.
Templombelső: Az egyhajós belső teret csehboltozat fedi. A torony alatti előtérből a szögletes pillérekkel alátámasztott karzat a nyolcszög három oldalával záródóan lapos kosáríves árkádokkal nyílik a két szakaszos, csehsüvegboltozatokkal fedett templomtérbe, a metszett sarkú falpillérek és a boltozatok tükrökkel keretezettek.
A karzat középső szakaszán fogsorral díszített párkányzat alatt füzérdíszek, oldalszakaszain kis rozettás medillondíszek.
Félkörívben előreugró orgonakarzatát két pillér tartja. Orgonája 1908-ban készült a Rieger Orgonagyár-ban.

A templomot Szent István királyunk tiszteletére szentelték. A templom oltárai 1780 körül készülhettek. Copf főoltárának képe: Szent István felajánlja Magyarországot Máriának, a háttérben Pannonhalma képe látható.
A hajóban a jobb oldalon Nepomuki Szt. János, baloldalon a Madonna Immaculata láthatók még.

Említésre méltóak 18. századi barokk padjai és 1780 körül készült copf stílusú szószéke.

Plébánia
1764-ben épült a római katolikus plébániaház (barokk) Fellner Jakab vezetésével és tervei szerint, boltozott szobákkal.

Forrás: Dad története

További képek a galériában megtekinthetők!